„Akkor is, amikor a Metabolizmus újságot elindítottuk, úgy gondoltuk, hogy ma Magyarországon is, és a fejlett nyugati országokban is, a betegségek jelentős részénél az anyagcsere-betegségek meghatározók” – mondta el a rövid videointerjúban Paragh György professzor, a lap főszerkesztője. Az anyagcsere-betegségeknek a jobb megismerése továbbra is fontos, amit ezentúl a www.metabolizmusonline.hu honlap is szolgál az ...

Újabb si­ke­res év zá­rá­sa­ként, 2005 év vé­gén tu­do­má­nyos ülést tar­tott a Me­ta­bo­liz­mus cí­mű lap szer­kesz­tő­bi­zott­sá­ga. Az össze­jö­ve­tel min­den év­ben le­he­tő­sé­get te­remt a szer­kesz­tő­bi­zott­sá­gi ta­gok, a lap meg­je­le­né­sét le­he­tő­vé te­vő tá­mo­ga­tók és a lap­ki­adó kö­zöt­ti kom­mu­ni­ká­ci­ó­nak....

Az inzulinszekréció károsodása, a progresszív béta-sejt pusztulás alapvető tényező a 2-es típusú diabetes mellitus kialakulásában. Az utóbbi években az inkretin hormonoknak a béta-sejt működésére gyakorolt hatásának részletes megismerése alapján az inkretin alapú antidiabetikus gyógyszeres terápia esélyt ad a progresszív béta-sejt pusztulás és a diabétesz fokozatos romlásának megállítására, illetve ...

A hyperhomocysteinaemia (HHC) a kardiovaszkuláris megbetegedések rizikófaktora. Kialakulása gyakran vitaminhiány (B12-vitamin, B6-vitamin, folsav) következménye, de a vitaminpótlás nem mindig jár kielégítő eredménnyel. Állatkísérletekben a HHC kobalt-, nikkel-, vas- és rézsók adásával mérsékelhető. A nyomelemek humán homocisztein metabolizmusra gyakorolt hatását korábban még nem vizsgálták. Célunk ezért a ...

A 2009. november 6-án megrendezésre kerülő IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia leg­fon­tosabb célja az újabb, a prevenciót érintő kutatási eredmények összefoglalása, és a terápiás ajánlásokba va­ló átültetése. A lipidszintek csökkentése területén a statinkezelés elsődlegessége továbbra is meg­kér­dő­je­lez­he­tet­len. A statinokkal történő új vizsgálatok sorából kiemelkedik a ...

A magas lipidszintek gyógyszeres kezelésében a fibrátok, az epesavkötő gyanták és a nikotinsav korábban jelentek meg, mint a statinok, de a terápia átütő változását ez utóbbiak megjelenése eredményezte. Napjaink lipid­csök­ken­tő gyakorlatában mindenképpen a statinok adása és az LDL-koleszterinszint célértékek elérése az elsődleges. Epidemiológiai megfigyelésék és klinikai vizsgálatok eredményeinek ...

Az augmentációs index (AIx) az érfali merevséget (arterial stiffness) jellemző, a többi kardiovaszkuláris rizikófaktortól független, önálló prognosztikus paraméter. Az augmentációs indexet legnagyobb mértékben a teljes perifériás rezisztencia befolyásolja, így a megnövekedett augmentáció a vaszkuláris diszfunkció jellemzője. Célkitűzés: Önkénteseken tanulmányoztuk a perifériás vérnyomás és az augmentációs ...

Az átgondolt, egységes ajánlásoknak megfelelő lipidcsökkentő terápia minél szélesebb körben történő alkalmazása kulcsfon­tosságú a kardiovaszkuláris mortalitás populáció szintű csökkenté­sé­hez. A gyógyszeres kezelés fej­lődése ellenére azonban a familiáris hiperkoleszterinémia (FH) homozigóta formáját tekintve (előfordulás ~ 1:1000000) minden beteg LDL aferezis kezelésre szorul, a heterozigóta forma ...

A ko­ráb­bi vizs­gá­la­tok alap­ján meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az LDL-koleszterinszint csök­ken­té­sét kö­ve­tő­en je­len­tős kardiovaszkuláris koc­ká­zat ma­rad. En­nek az úgy­ne­ve­zett reziduális ri­zi­kó­nak a szá­mot­te­vő csök­ken­té­sé­re a HDL-koleszterin és trigliceridszintek cél­ér­té­ke­i­nek el­éré­se ké­zen­fek­vő, emi­att egy­re na­gyobb hang­súlyt kap ...

Az el­hí­zás az ateroszklerózis ri­zi­kó­té­nye­ző­je, s az ateroszklerózis fo­lya­ma­ta már a gyer­mek­kor­ban kez­dő­dik. A vizs­gá­lat cél­ja az in­zu­lin­re­zisz­ten­cia, a dyslipidaemia és a HDL funk­ci­ó­it be­fo­lyá­so­ló aterogén fak­to­rok vizs­gá­la­ta volt gyer­mek­ko­ri egy­sze­rû el­hí­zás­ban (SO) és acanthosis nigricans-szal tár­sult obezitásban (OAN). A ...

Az el­múlt évek nagy multicentrikus prospektív ta­nul­má­nyai azt iga­zol­ták, hogy a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek sze­­kun­der pre­ven­ci­ó­já­ban az LDL-C csök­ken­tés­nek je­len­tős sze­re­pe van. Szá­mos ta­nul­mány ar­ra is fel­hív­ta a fi­gyel­­met, hogy a ha­té­kony LDL-C csök­ken­tést kö­ve­tő­en je­len­tős reziduális ri­zi­kó ma­rad, amely­hez a ma­gas ...

A ha­zai or­vo­si fo­lyó­irat­ok kö­zött ran­gos he­lyet el­fog­la­ló Me­ta­bo­liz­mus ne­vű in­ter­disz­cip­li­ná­ris szak­­lap im­már ha­to­dik éve fog­ja ös­­sze és ad­ja köz­re az ate­ro­szklerózis, lipidológia, diabetológia, hi­­per­tó­nia, el­hí­zás- és táp­lál­ko­zás­tu­do­mány te­rü­le­­tét érin­tő fon­tos és ak­tu­á­lis ku­ta­tá­si és kli­ni­kai ...

Je­len­leg a leg­ha­té­ko­nyabb lipidcsökkentő sze­rek a 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim-A-reduktáz-gátlók (sta­ti­nok). Mind­egyik kép­vi­se­lő­jük ugyan­azt az en­zi­met gá­tol­ja, de farmakokinetikai tu­laj­don­sá­ga­ik, vízol­dé­kony­ságuk, má­jon ke­resz­tü­li (kü­lö­nö­sen a citokróm P450 izoenzimeken ke­resz­tü­li) me­ta­bo­liz­mu­suk, plaz­ma féléle­t­ide­jük és ...

Az el­ső­sor­ban az LDL-koleszterinre ha­tó statin és a hoz­zá­ad­ha­tó ezetimib ke­ze­lés­sel a be­te­gek egy­re na­gyobb ará­nya éri el a nem­zet­kö­zi és ha­zai irány­el­vek­ben meg­fo­gal­ma­zott LDL-koleszterin cél­ér­té­ke­ket. Ugyan­ak­kor bi­zo­nyí­tott, hogy az op­ti­má­lis LDL-koleszterinszint el­éré­se után is je­len­tős ma­rad a reziduális ri­zi­kó. En­nek fon­tos ...

 A gyul­la­dá­sos biomarker high-sensitivity C-reactive pro­te­in (hs-CRP) emel­ke­dett szint­je nö­ve­li a kar­dio­vasz­ku­lá­ris ese­mé­nyek koc­ká­za­tát. A hs-CRP szint­jét a statinte­rá­pia csök­ken­ti. A JU­PI­TER egy olyan randomizált kli­ni­kai vizs­gá­lat, amely 20 mg rosuvastatin ke­ze­lés (n=8901) ha­tá­sát vizs­gál­ta pla­ce­bó­hoz vi­szo­nyít­va (n=8901) ...

A szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek meg­elő­zé­sé­re há­rom Kon­szen­zus Kon­fe­ren­ci­át szer­vez­tek, ahol meg­ál­la­po­dás szü­le­tett a koc­ká­zat-be­so­ro­lás­ban, va­la­mint a nagy ri­zi­kó­fak­to­rok­hoz tar­to­zó cél­ér­té­kek ki­je­lö­lé­sé­ben. Nagy koc­ká­zat ese­tén a Ch-célérték <4,5 mmol/l, a vér­nyo­má­sé <130/80 Hgmm, a haskörfogaté ...

Az el­hí­zás vi­lág­szer­te jár­vány­sze­rű­en ter­jed és egyi­ke a leg­fon­to­sabb egész­ség­ügyi prob­lé­mák­nak mind a fej­lett, mind a fej­lő­dő or­szá­gok­ban, fel­nőt­tek­ben és gyer­me­kek­ben egy­aránt. Az el­hí­zás ked­ve­zőt­le­nül hat szá­mos bi­o­ló­gi­ai fo­lya­mat­ra, emel­lett nö­ve­li a kardiovaszkuláris meg­be­te­ge­dé­sek, a 2-es tí­pu­sú ...

Az LDL-koleszterinszint cél­ér­té­kek után a nem­zet­kö­zi és a ha­zai aján­lá­sok­ban egy­aránt sze­re­pel az elő­írt HDL-koleszterin és trigliceridszint el­éré­sé­nek szük­sé­ges­sé­ge. Er­re a fibrátok vagy a hos­­szú ha­tá­sú ni­ko­tin­sav al­kal­ma­sak. Mi­vel ez utób­bi Ma­gyar­or­szá­gon nem hoz­zá­fér­he­tő, az el­ső­nek vá­lasz­tan­dó statinok mel­lé a HDL-...

A metabolikus szindró­ma anyag­cse­re-el­té­ré­sek ös­­szes­sé­ge, ami a 2-es tí­pu­sú diabetes mellitus és a kar­dio­vasz­ku­­láris ri­zi­kó fo­ko­zó­dá­sá­val tár­sul. A visceralis tí­pu­sú el­hí­zás és a kö­vet­kez­mé­nyes in­zu­lin­re­zisz­ten­cia je­len­ti a metabolikus szindró­ma leg­főbb patogenetikai hát­te­rét. Alap­ve­tő­en fon­tos a metabolikus szindró­ma ...