A kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának és a háttérben álló aterogén folyamat előrehaladásának az egyik legfontosabb kockázati tényezője a dyslipidaemia, azon belül is az emelkedett LDL-C-szint. A hazai és nemzetközi szakmai ajánlások meghatározzák a megelőzéshez és a kialakult érbetegségek kezeléséhez szükséges elérendő LDL-C-célértékeket. Sajnos az LDL-C pontos direkt mérésének a lehetősége ...

Az inclisiran gátolja a májsejtekben a proprotein-konvertáz szubtilizin/kexin 9 (PCSK9) termelődését. Az LDL-koleszterin-szint tartós csökkenését tudja biztosítani egészen ritka adagolás mellett is. Hatásosságát és biztonságosságát – többek között – az ORION-vizsgálatsorozatban elemezték. A III. fázisú vizsgálatok összevont elemzésében az inclisiran 50% és 55% közötti mértékben csökkentette az LDL-C-...

A korábbi tanulmányok az igazolták, hogy az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin statinnal történő csökkentése után is megfigyelhető egy ún. reziduális kockázat. A szérum emelkedett lipoprotein(a)-szintje az egyik fontos további kockázati tényező a koszorúér-betegség kialakulása szempontjából. Valójában a lipoprotein(a)-t csaknem 60 éve írták le, és jól ismert független kockázati tényező számos szív- ...

Az utóbbi két évtizedben a lipidcsökkentés a kardiovaszkuláris prevenció egyik alapvető eleme lett, ezen belül a statinok az elsőnek választandó szerek. Számos klinikai vizsgálat igazolta a statinok kedvező hatását a szív- és érrendszeri morbiditásra és mortalitásra, ennek ellenére, bár a hozzáállás fokozatosan javul, jelenleg még komoly ellenállás van az irányelvek által előírt lipidcsökkentéssel szemben ...

Az elmúlt években a lipidcsökkentő kezelés terén a korábbi terápiás lehetőségekhez képest jelentős fejlődés figyelhető meg, ami azzal is magyarázható, hogy a különböző genetikai lipid abnormalitások során észlelt eltérések alapján az új technológiák felhasználásával kezdték el a gyógyszerfejlesztést. Az ateroszklerózis rizikócsökkentésének szempontjából a meghatározó első választandó szer ma is a ...

A kardiovaszkuláris betegségek egyik jelentős, de változtatható kockázati tényezője a dyslipidaemia. Részben a statinterápia széles körű alkalmazásával jelentősen csökkent hazánkban is a kardiovaszkuláris mortalitás. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásaiban megtalálható a kardiovaszkuláris kockázatbecslés és a lipid-célértékek és ennek elérésére javasolt terápia is a különböző ...

A koleszterinszint emelkedés és a szív-érrendszeri kockázat közti összefüggés jól ismert. Évtizedek alatt több gyógyszercsoport került bevezetésre a koleszterinszint csökkentésére, igazi áttörést a statinok alkalmazása jelentett. Számos vizsgálat igazolta a statinok lipidszint, kardiovaszkuláris kockázatcsökkentő, valamint érelmeszesedést lassító, plakk regressziót okozó hatását. Ezen tanulmányokból levont ...

A lipidcsökkentés jelentősége a kardiovaszkuláris prevencióban az utóbbi két évtizedben fokozatosan nőtt. A kezelés elsőnek választandó gyógyszerei a statinok, amelyeket ma már a megelőzés egyik legfontosabb gyógyszercsoportjának tekinthetünk. Alkalmazásukkal az ateroszklerózis folyamatát meg lehet állítani, sőt akár regressziót is el lehet érni, valamint szignifikánsan csökkenteni lehet a kardiovaszkuláris ...

Mivel a kardiovaszkuláris betegségek a vezető halálokok között szerepelnek, megelőzésükben kiemelt jelentőségű a primer és szekunder prevenció. Ennek megfelelően, az ESC felmérése alapján 1995 és 2007 között jelentősen növekedett az antithrombotikus, a lipidcsökkentő, a bétareceptor-blokkoló és az ACE-gátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló kezelésben részesülők száma. A magyar miokardiális infarktus regiszter...

A zsíranyagcsere zavarai az ateroszklerózis és a kardiovaszkuláris betegségek alapelváltozása. A mai gyakorlat szerint leggyakrabban a koleszterin (össz±low-density lipoprotein) meghatározását végezzük. Az alacsony koleszterinszint nem mindig tükrözi a HDL-C és a triglicerid eltéréseket. Az emelkedett éhomi trigliceridszint egyelőre vitatott, mint a kardiovaszkuláris betegségek rizikója. Amikor éhomi állapotban a tipikus...

Az Európai Kardiológus Társaság és az Európai Atherosclerosis Társaság közös 2011-es dyslipidaemia irányel­vének kockázatbecslése a figyelembe vehető biokémiai markerek vonatkozásában számottevően bővült. Igazi újdonságként a HDL-C – az obesitas mértéke mellett, opcionálisan – a kockázat felmérésének algoritmikus lépéseibe is beépült. A terápiás javaslat gyakorlatilag csak a dyslipidaemiára ...

A statinok eredményesen csökkentik a dyslipidaemiát, de a szedésük akár 5-15 százalékban izomfájdalmakkal jár, főleg a csípő körüli izmokban. A legfájdalmasabb, ha emiatt csökkenteni kényszerül a beteg a fizikai aktivitását. A statin myopathia mérséklése a CYP-rendszer anyagcsereútját használó egyéb (gyógy)szerek csökkentésével, az adag mérséklésével vagy heti egy-kétszeri adásával, készítménycserével, ...

A statinok, mint gyógyszercsoport, az utóbbi másfél-két évtized alatt a kardiovaszkuláris prevenció egyik legfontosabb gyógyszercsoportja lett. Tanulmányok sora igazolja a kardiovaszkuláris eseményekre és az összhalálozásra kifejtett kedvező hatásukat, és ezt megerősítette a közel 130 ezer beteg adatait elemző Cholesterol Treatment Trialist Collaboration (CTTC) metaanalízis. Az LDL-koleszterinszint csökkentésében a ...

A trigliceridek a very-low-density lipoprotein (VLDL) és a kilomikron részecskék legfontosabb alkotóelemei, és fontos szerepet játszanak az anyagcserében, mint az étkezéssel felvett zsír szállítói és mint energiaforrások. Emellett a szérum triglicerid szintje jellemzi számos lipoprotein részecske aterogenitását, így a VLDL és kilomikron részecskék megnövekedett koncentrációját, az emelkedett small dense low-density ...

A statinok csoportja az utóbbi másfél-két évtized alatt a prevenció egyik legfontosabb gyógyszercsoportja lett. Tanulmányok sora igazolja a kardiovaszkuláris eseményekre és az összhalálozásra kifejtett kedvező hatásukat, ami hasonló mértékű diabéteszes és nem-diabéteszes betegeken. A közelmúltban bemutatott JUPITER-vizsgálat eredményei között szerepelt, hogy a rosuvastatint szedők között több diabétesz ...

A lipid-célértékek elérése a kardiovaszkuláris kockázatcsökkentés egyik legfontosabb eleme. A szerzők 3 hónapos, többközpontú, prospektív, obszervációs, nyílt klinikai vizsgálatban, 1385 nagy kockázatú betegben vizsgálták a lipidszintek alakulását és a célértékek elérésének arányát. A tanulmány végén a betegek több mint 96%-a rosuvastatin kezelésben is részesült. A három hónapos időszak alatt az ...

Szükség lenne elmozdulásra egy olyan általánosan alkalmazható, egységes kockázatbecslő algoritmus felé, ami egyrészt új egyensúlyt tudna kialakítani a szakmai szempontból indokolt és a gyakorlatban rutinszerűen alkalmazható klinikai, laboratóriumi és eszközös vizsgálatok között, másrészt amellyel a populációs alkalmazás során nyert kockázati végösszeg megegyezne az adott populáción nyerhető epidemiológiai ...

2003 óta már negyedszer megtartott Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencián a lipidek vonatkozásában újdonságként fix kategóriának jelöltük az igen nagy kockázatot és a stroke-ot is,<3,5 mmol/l-es Ch és <1,8 mmol/l-es LDL-Ch-célértékkel. A CÉL-, REALITY-, MULTI GAP-vizsgálatokkal 2004 és 2009 között ellenőriztük az irányelvek végrehajtását. Az LDL-Ch-szint háziorvosok betegeiben 3,78 mmol/l-ről 3,01 mmol/l-...

Az elmúlt évek számos csalódást hoztak a kardiometabolikus veszélyeztetettség csökkentésére tett olyan kísérleteink során, mint az antioxidáns, illetve homocisztein csökkentő vitaminok, nők esetén a hormonpótlás, antiinfektív-antiateroszklerotikus kezelések, a krónikus iszkémiák revaszkularizációja, vagy a sibutramin súlycsökkentésre. A korábban bevált ASA-kezelés sem bizonyult újabban meggyőzően hatékonynak ...