Alapszabály

A

Magyar Atherosclerosis Társaság

ALAPSZABÁLYA

(módosításokkal egységes szerkezetben)

 

I.

Általános rendelkezések

 

1. A Társaság neve:  Magyar Atherosclerosis Társaság

 angolul: Hungarian Atherosclerosis Society

 

2. Az Társaság székhelye: 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.

A Társaság működési területe: Magyarország

A Társaság pecsétje: Körpecsét az alábbi felirattal: Magyar Atherosclerosis Társaság      MAT

 

II.

(1) A Társaság Egyesületi formában működő közhasznú szervezet. (A továbbiakban: Társaság)

(2) A Társaság jogi személy.

(3) A Társaságnak területi szervezetei és szekciói is lehetnek. A területi szervezetek és szekciók nem önálló jogi személyek. Tevékenységüket a Társaság felügyelete és irányítása alatt fejthetik ki.

(4) A Társaság az érelmeszesedéssel foglalkozó elméleti és klinikai szakemberek önkéntes társulásán alapuló, a tudományág területén a tudományos és gyakorlati munkát elősegítő, koordináló és lefolytató, e betegségcsoporthoz kapcsolódó népegészségügyi problémákat feltáró, megoldásukban közreműködő szervezet. E tevékenységének előmozdítása érdekében fejleszti kapcsolatait az atherosclerosis elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó hazai és külföldi társaságokkal, szervezetekkel és ezekkel jó együttműködést alakít ki.

(5) A Társaság közhasznú tevékenysége során együttműködés keretében részt vesz az orvosok és egészségügyi szakszemélyzet szak- és továbbképzésében.

(6) A Társaság közhasznú tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Társaság honlapján (honlap www.atherosclerosis.hu) hozza nyilvánosságra.

A társaság saját elhatározása alapján tagja a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének(a továbbiakban: MOTESZ), mindaddig amíg a közgyűlés erről másként nem dönt.

 

III.

A társaság célja és tevékenységei

 

1. A társaság tevékenységének célja:

(1) A társaság célja az arteriosclerosis kutatás, különös te­kintettel kiváltó tényezőire, létrejöttének folyamatára, klinikumára, prognosisára, preventiójára, terápiás befo­lyásolhatóságára, az általa okozott funkciókiesések reha­bilitációjára, a gondozásra, továbbá állatmodellek és in vitro vizsgáló rendszerek kidolgozására, hazai és nemzet­közi egyéni és szervezetközti információcserére, kutatási eredmények mielőbbi és minél hatékonyabb gyakorlati átül­tetésére, különösen hangsúlyozva a problémakör társadalom­-egészségügyi jelentőségét.

(2) A társaság aktívan részt vesz a hazai közvélemény formálá­sában, a gyors és szakszerű tájékoztatásban, a tömegkommu­nikációs szervek és eszközök segítségével.

(3) Őrködik tagjai erkölcsi tekintélye felett.

(4) Érvényesíti tagjai erkölcsi és anyagi érdekeit a közérdek­kel összhangban.

2. A Társaság céljai elérése érdekében végzett  tevékenységei:

(1) A társaság céljai megvalósítása érdekében elősegíti a vonat­kozó szakmai területen dolgozó kutatók (orvos, biológus, biokémikus, stb.) egyéni képzését, kapcsolatteremtését rokon területen dolgozó más kutatókkal, részvételüket kongresszu­sokon és. más rendezvényeken, maga is szervez kongresszusokat és más típusú rendezvényeket; elősegíti bel- és külföldi kö­zös kutatási programok létrejöttét, és szükség szerint koor­dinálja azokat. Segítséget nyújt tanulmányutak létrejöttében, kutatási feltételek javításában: gyűjt, rendszerez és közread információkat optimális társadalmi és egészségpolitikai dön­tések létrejötte érdekében, részt vesz egészségmegőrző-fel­világosító tevékenységben.

 (2) A terület eredményeinek felhasználása a lakosság egészségének megőrzése, az étrendfüggő betegségek megelőzése érdekében, hatékony közreműködés a  betegségcsoport diagnózisa, prevenciója és gyógyítása hazai alkalmazási módjai kidolgozásában és megvalósításában.

 (3) A arteriosclerosis kutatási és klinikai tudományának eredményeit felhasználva széleskörű ismeretterjesztés a lakosság ez irányú ismereteinek bővítésére, az egészséget szolgáló magatartás kialakítására.

 (4) tagjai kezdeményezésére, a tagokkal történt egyeztetés után javaslattevő és véleményező tevékenységet fejt ki, a szakterületét általánosan és alapvetően érintő döntések, tervek, fejlesztések, koncepciók, jogszabályok, állásfoglalások kidolgozásában, illetve módosításában; szakanyagokat, ajánlásokat és kezelési irányelveket ad ki, tudományos folyóiratokat jelentet meg, részt vesz a lipidológus és más szakképesítések megszerzését célzó szakemberek képzésében.

(5) kapcsolatot létesít és együttműködik más nemzeti és nem­zetközi szervezetekkel, társaságokkal, segíti, irányítja, összehangolja tagjai és szekciói ilyen irányú tevékenységét;

(6) tudományos tapasztalatcserét és szakmai továbbképzést szolgáló nemzetközi és nemzetközi részvételű kongresszu­sokat, konferenciákat szervez;

(7) anyagi lehetőségeinek határain belül mindent megtesz tag­jai külföldi kongresszusokon, szakmai rendezvényeken való részvételének előmozdítására;

3. A Társaság az alábbi feladatokhoz kapcsolódva végez közhasznú tevékenységeket:

a.) az egészségügyi tevékenység, ezen belül az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés gyógyító, egészségügyi-rehabilitációs tevékenység, az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. Egészségfejlesztésre vonatkozó 37.§-a, Élelmezés- és táplálkozás, egészségügy 48.§-a, Munkaegészségügy 53.§-a megelőző ellátások 79.§-a, a rehabilitáció 100.§-a alapján.

 

b.) szociális tevékenység, ezen belül egészségkárosultak támogatása, szociális ellátás a Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. tv 13.§ (1) bek. 4. pontja (egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, 8. pont (szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások) alapján.

c.) Jogvédő tevékenység ezen belül a betegjogok, az egészséges ellátáshoz való jog (az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv. 6-9.§),

d.) az emberi méltósághoz való jog az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv. 10.§),

e.) a kapcsolattartás joga (az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv. 11.§),

f.) a tájékoztatáshoz való jog (az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv. 13-14.§),

g.) az önrendelkezéshez való jog megismertetése (az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv. 15-16.§),

h.) Magyarország Alaptörvénye szabadság és felelősség fejezete I. cikk (1. bek.) alapján is. (módosítva: 2015. június 10.)

4. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi szolgáltatást nem nyújt.

 

III.

A társaság tagsága

 

A Társaság tagjai lehetnek:

a.) rendes tagok,

b.) tiszteletbeli tagok,

c.) pártoló tagok,

 

1.  A Társaság rendes tagjai:

1.1 A Társaság tagja lehet bármely büntetlen előéletű természetes személy, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, a társaság céljaival egyetért, és felvételét írásban kéri. A Társaság rendes tagja lehet magyarországi székhellyel rendelkező  nem természetes  személy is. A nem természetes személy tagot a képviselője képviseli.

A tagfelvétel iránti kérelmet a táraság elnökségéhez kell eljuttatni.

A tagfelvételről az elnökség nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt.

1.2. A Társaság rendes tagjának jogai:

• részt vehet a társaság rendezvényein, közgyűlésén, a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az társaság működésével kapcsolatban, indítványt tehet a társaságot érintő kérdések megtárgyalására,
• részt vehet a társaság tevékenységében, a tag a társaság tevékenységében – a jelen alapszabályban foglalt kivételektől eltekintve – csak személyesen vehet részt.
• felvilágosítást kérhet a társaság tevékenységéről, amelyre a társaság 30 napon belül köteles választ adni,
• minden tag választhat, illetve választható a társaság ügyintéző és képviseleti szervébe, illetve tisztségeire azzal, hogy a kiskorú tag vezető tisztségviselővé nem választható,
• indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira,
• a tagság legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével közgyűlés összehívását kezdeményezheti,
• a társaság tagjai illetve szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól, ha az jogszabályba vagy a létesítő okirat rendelkezéseibe ütközik.

A keresetindítás határideje a határozatról való tudomásszerzéstől vagy attól az időponttól számított 30 nap amikor a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egy év elteltével per nem indítható,

• a tag a tagsági jogait – a jelen létesítő okiratban foglalt kivételektől eltekintve - személyesen gyakorolhatja,

1.3. A Társaság rendes tagjának kötelezettségei:

A Társaság tagja köteles A Társaság alapszabályát, határozatait betartani és  elősegíteni az alapszabályban meghatározott célok megvalósítását.

A Társaság tagja köteles a közgyűlés által megállapított tagdíjat évi  rendszerességgel minden év március hónap 15. napjáig megfizetni.

1.4. A Társaság rendes tagjának tagsági viszonya megszűnik:

• a tag halálával,
• nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
• a társaság általi felmondással,
• a kilépéssel,
• a tag kizárásával,
• a társaság megszűnésével

1.5. A rendes tag tagsági jogviszonyának felmondása

Amennyiben a tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, a társaság  a tagsági jogviszonyát 30 napos határidővel írásban felmondhatja.

A felmondásról az elnökség határoz és a határozatát köteles a tagnak postai úton vagy személyes átvétellel - az átvétel időpontjának rögzítésével - kézbesíteni. A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökséghez benyújtandó, de a közgyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el a következő ülésén.

1.6. A rendes tag kizárása

Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a társaság tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével.

A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az társaság közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

1.7. A tag – a kilépésének az elnöknek benyújtott írásbeli nyilatkozatával – a tagsági viszonyát indokolás nélkül, bármikor megszüntetheti.

2. Pártoló tag: A Társaság pártoló tagja lehet az a büntetlen előéletű természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely a társaság tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással kíván részt venni. A pártoló tag tagsági jogviszonya a belépési nyilatkozattal keletkezik, amelyet az elnökség egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással fogad el.

2.1. A pártoló tag jogosult a társaság legfőbb döntéshozó szervének az ülésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, azonban szavazati joga nincs és vezető tisztségviselővé nem választható.

2.2. A pártoló tag köteles a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni, az alapszabály és a közgyűlés határozatait betartani. Nem veszélyeztetheti a társaság céljainak megvalósítását és a társaság tevékenységét.

2.3. A pártoló tag tagsági jogviszonya megszűnik:

• a természetes személy pártoló tag halálával, nem természetes személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével,
• kilépéssel, bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli  nyilatkozat megtételével,
• kizárással, ha a pártoló tag a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a pártoló tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az eljárás során a pártoló tag képviselővel is képviseltetheti magát. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az társaság közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
• Amennyiben a pártoló tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, a társaság a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja.
• A felmondásról az elnökség határoz és a határozatát köteles a  pártoló tagnak postai úton vagy személyes átvétellel - az átvétel időpontjának rögzítésével - kell kézbesíteni. A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökséghez benyújtandó, de a közgyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el a következő ülésén. Az eljárás során a pártoló tag képviselővel is eljárhat.

3. A tiszteletbeli tag: A Társaság közgyűlése tiszteletbeli taggá választhatja azt a természetes személyt, aki a társaság céljával kapcsolatosan kifejtett tevékenységével, szakmai tudásával, életútjával A Társaság tagsága körében elismerésre tett szert.

A tagsági jogviszony a tiszteletbeli tag elfogadó nyilatkozatával jön létre.  

3.1. A tiszteletbeli  tag jogosult a társaság legfőbb döntéshozó szervének az ülésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, véleményt nyilvánítani, azonban szavazati joga nincs és  vezető tisztségviselővé nem választható.

3.2. A tiszteletbeli tag köteles az alapszabály és a közgyűlés határozatait betartani. Nem veszélyeztetheti a társaság céljainak megvalósítását és a társaság tevékenységét.

3.3. A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya megszűnik:

• a tiszteletbeli tag halálával,
• a tiszteletbeli tag bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli  nyilatkozat lemondhat a tiszteletbeli tagságáról,
• a tiszteletbeli tagi cím megvonásával, ha a tiszteletbeli  tag a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Az eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. Az eljárásban a tiszteletbeli  tagot az elnökség ülésére meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az eljárás során a tiszteletbeli tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag a tiszteletbeli tagi cím megvonását  kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a társaság közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

IV.

A társaság szervezeti felépítése

 

A Társaság szervei: a közgyűlés, a vezetőség, az elnökség, az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság.

 

1. A közgyűlés

 

1.1. A Társaság döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

1.2. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

A közgyűlést  az elnök  postai szolgáltató vagy elektronikus levelezés útján továbbá a társaság web-lapján  történő  meghirdetéssel - az időpont rögzítése és a napirend rögzítése mellett -  hívja össze, akként, hogy a meghívót a tagok illetve a közgyűlésen részt venni jogosultak a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal kézhez kaphassák.

A meghívónak tartalmaznia kell

• a társaság nevét és székhelyét;
• a közgyűlés idejét és helyszínét;
• a közgyűlés napirendjét, amelyet  a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

1.3. A közgyűlés az ülését a társaság székhelyén tartja. Amennyiben a tagok hozzájárulnak a közgyűlés  a székhelytől eltérő helyre is összehívható.

1.4. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azt akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

1.5. A közgyűlés nyilvános; azon a tagokon és az elnökségen kívül a közgyűlés összehívására jogosult elnök által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyeken kívül bárki részt vehet. A tag a közgyűlésen jogosult képviseltetni magát.

1.6. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított nyolc napon belül a tagok és a társaság szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.  A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök  a közgyűlés időpontjáig nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Amennyiben a közgyűlésen nem jelent meg minden részvételre jogosult; és/vagy a napirend kiegészítésének tárgyában hozott határozattal kiegészített napirendi kérdés megtárgyalásához egyhangúan nem járulnak hozzá, abban az esetben a kiegészített napirend tárgyában a közgyűlési határozatban meghatározott időn belül az elnöknek újabb közgyűlést kell szabályszerűen összehívni, amelyen a kiegészített napirendet tárgyalni kell.

1.7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező részvételre jogosultak több mint fele jelen van. A tag a közgyűlésen jogosult képviselővel képviseltetni magát.

Ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés – a megjelentek előírtnál kisebb számban való megjelenése miatt -  nem lenne határozatképes, a  határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, amely tényre azonban a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell és a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.

1.8. A közgyűlést össze kell hívni, ha:

• a tagok legalább 1/3-a a napirendi pontok, a cél és az ok megjelölésével írásban kezdeményezi,
• az elnökség, a felügyelő bizottság indítványára,
• a bíróság elrendeli.

A tagok legalább 1/3-a által aláírt, a közgyűlés összehívására vonatkozó és a felvenni kívánt napirendi pontokat, a célt és az okot tartalmazó, az elnökségnek megküldött írásbeli kérelemre az elnök a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra összehívja a közgyűlést.

1.9. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult egyenlő szavazattal rendelkezik.

1.10. A közgyűlés kezdetén nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel meg kell választani a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a két jegyzőkönyv hitelesítőt az társaság tagjai közül. Ugyancsak nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel választja meg a közgyűlés a három tagú szavazatszámláló bizottságot.

A közgyűlés üléseit a levezető elnök vezeti.

1.11. A közgyűlés határozatait – ha a jogszabály vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármelyik szavazásra jogosult indítványára, az egyes napirendi pontokban a közgyűlés - nyílt egyszerű szótöbbséges határozattal - elrendelheti a titkos szavazást vagy a névszerinti szavazást is.

Az alapszabály módosítása, a társaság megszüntetése tárgyában a jelenlévők legalább háromnegyedes többségű szavazata szükséges. A Társaság éves beszámolóját a közgyűlés nyílt egyszerű szótöbbséges határozattal hagyja jóvá.

1.12. A határozatokat a levezető elnök szóban hirdeti ki és szó szerint rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben.

1.13. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a közgyűlés levezető elnöke és két, a közgyűlés által megválasztott szavazásra jogosult tag hitelesít, és a jegyzőkönyv-vezető aláír. A jegyzőkönyvben minden határozathozatalnál a határozatképességet meg kell állapítani. A jegyzőkönyvnek a közgyűlésen elhangzottakat lehetőleg szó szerint tartalmaznia kell, a határozatokat a levezető elnök által szóban kihirdetettel azonosan kell rögzíteni. Meg kell jelölni a leadott szavaztok számát és azok megoszlását is. Amennyiben a közgyűlés névszerinti szavazásról döntött a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a névszerinti szavazatokat is. Jegyzőkönyvbe kell foglalni a közgyűlés résztvevői által rögzíteni kérteket is.

1.14. A közgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni, amely tartalmazza a tag nevét, lakóhelyét és aláírását. A nem természetes személy tag esetében a jelenléti ív tartalmazza a tag elnevezését, székhelyét, a képviseletében megjelent személy nevét, lakóhelyét és aláírását. Ha a tag nem személyesen jár el a jelenléti ívhez csatolni kell képviselő részére adott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást. Ez utóbbi esetben a jelenléti íven a tag képviseletében eljáró személy nevét, lakóhelyét és aláírását is tartalmaznia kell a jelenléti ívnek.

1.15. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

1.16. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) a társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselők  és egyéb egyesületi szervek tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az elnökségnek a társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a társasággal munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi társasági tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a ellenőrző bizottság és fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a végelszámoló kijelölése,

k) a tagdíj mértékének megállapítása,

l) a tagok kizárását, a tiszteletbeli tagi cím megvonását kimondó elsőfokú elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása,

m) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

1.17. A  közgyűlés által határozatoktól  az elnökség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből  a határozatok tartalma, időpontja, és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya(ha lehetséges, személye) megállapítható.

1.18. A közgyűlés határozatait az érintettekkel az elnök köteles nyolc napon belül postai úton ajánlott levélben közölni és a társaság székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára  történő kifüggesztéssel vagy a Társaság honlapján nyilvánosságra hozni.

 

2. Vezetőség

 

2.1. A két közgyűlés közötti időszakban a közgyűlés hatáskörét – a kizárólagos hatáskörök kivételével a vezetőség gyakorolja.

2.2. A vezetőség a társaság vezető tisztségviselőjéből, a bizottságok elnökeiből a területi szervezetek és szekciók vezetőiből és 7 választott tagból áll.

2.3. A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi hatáskörök:

• figyelemmel kíséri a társaság alapszabály tisztségviselőinek tevékenységét
• figyelemmel kíséri a közgyűlés határozatainak végrehajtását
• megvitatja és jóváhagyja a közgyűlési előterjesztéseket
• irányítja a társaság nemzetközi sajtómunkáját
• koordinálja ellenőrzi és segíti a területi szerveztek szekció gazdálkodását nemzetközi és sajtómunkáját
• állást foglal a társaság emlékérmek, díjak alapításában
• különleges társasági feladatok és elvi jelentőségű kérdések megoldása céljából a szükségeshez mérten bizottságokat alapíthat
• megvitatja az országos jelentőségű tudományos koncepciókat és fejlesztési előrejelzéseket
• kialakítja a társaság szakterületével kapcsolatos javaslatait
• javaslatot tesz a Kormány kitüntetések adományozására
• dönt társasági lap kiadásáról

2.4. A vezetősé szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal tart ülést, az ülés összehívására a társasági elnöksége gondoskodik. A meghívót és a napirendi pontban szereplő előterjesztéseket legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt a vezetőség tagjai részére meg kell küldeni.

 

2.5. A vezetőség ülésére esetenként, a napirendnek megfelelően tanácskozási joggal meg kell hívni a napirendben érdekelt tagot, valamint tagokat illetve más érdekelt szervezek, szervezetek képviselőit.

 

A vezetőség határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal  rendelkezők legalább fele jelen van.

 

A vezetőség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

A vezetőség bármely tagjának javaslatára a vezetőség elhatározhatja a titkos szavazást.

Határozatképesség hiánya miatt legkorábban a következő napon, de legkésőbb 30  napon belül – azonos napirenddel – megismételt vezetőség ülése a jelenlévő számától függetlenül határozatképes.

 

Rendkívüli vezetőségi ülés összehívását bármelyik vezetőségi tag indítványozhatja, rendkívüli vezetőségi ülést a vezetőségi tagok legalább 25%-ának együttes kérése esetén össze kell hívni.

 

A rendkívüli vezetőségi ülés összehívására irányuló indítványban a javasolt tárgysorozatot is meg kell jelölni.

 

A rendkívüli vezetőségi ülést az indítványozástól számított 15 napon belül meg kell tartani.

 

A rendes vezetőségi ülésre vonatkozó szabályokat a rendkívüli vezetőségi ülésre értelem szerűen alkalmazni kell.

 

3. Az elnökség

 

3.1. A Társaság ügyvezetését a közgyűlés által választott 9 tisztségviselőből álló elnökség látja el. A Társaság vezetői tisztségviselői az elnökség tagjai.

Vezető tisztségviselővé a Társaság tagjai választhatók, az elnökség legfeljebb egyharmada választható a társaság tagjain kívüli személyekből.

Az elnökség tagjainak megbízatása határozott 5 évi időtartamra szól. (módosítva: 2015. június 10.)

Az elnökség tagjai:

Prof. Dr. Szollár Lajos (1025 Budapest, Kapy út 47.)

Prof. Dr. Karádi István (1125 Budapest, Patkó köz 14.)

Dr. Pados Gyula (1113 Budapest, Bocskai út 38.)

Prof. Dr. Paragh György (4032 Debrecen, Kéky L. u. 16.)

Dr. Audikovszky Mária (1115 Budapest, Flaknó u. 12/B)

Dr Reiber István (8000 Székesfehérvár, Kassai u. 41.)

Dr Prohászka Zoltán (1125 Budapest, Fogaskerekű u. 12.)

Dr Seres Ildikó (4031 Debrecen, Szotyori u. 39/3.)

Dr. Landi Anna (1188 Budapest, István út 30.)

3.2. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

3.3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

3.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.  Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Nem lehet vezető tisztségviselő a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve ezek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3.5. Az elnök a társaság tagjai részére köteles a társaságra vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a társaságra vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

Az elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az társaság üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

3.6. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a társasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a társaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

3.7. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente négyszer ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze a tagok részére az ülést megelőzően 15 nappal kézbesített az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazó írásbeli meghívóval. Az elnökség ülése nyilvános.

3.8. Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi ülésen tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belül meg kell ismételni.

A megismételt ülés is csak akkor határozatképes, ha azon  elnökségi tagok legalább 2/3-a jelen van.

3.9. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, a tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

3.10. Az elnökség  hatáskörébe tartozik

a) a társaság napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) a társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a társaság jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység,

g) az közgyűlés napirendi pontjaira javaslattétel;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a társasággal kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) a társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) a társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) a társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m)  a tag felvételéről való döntés, a tiszteletbeli tag kivételével,

n) tiszteletbeli tag felvételére javaslattétel,

o) a tagsági jogviszony felmondása,

p) a tag kizárása és a tiszteletbeli tagi cím megvonása tárgyában hozandó elsőfokú határozat meghozatala,

r) mindazok a kérdések, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály az elnökség hatáskörébe utal, illetve amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3.11. Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b)  a társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) a társaság céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a társaság megszüntetéséről dönteni.

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az társasággal szemben.

3.12 A társaság jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a társaságnak okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - a társaság törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó társasági vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

3.13. Az elnökség tagja kérheti a bíróságtól a közgyűlés és a társaság szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a társaság ellen, amikor a felügyelő bizottság tagja a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

3.14. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a)  a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

3.15 A társaság tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

3.16. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a társaság közgyűléséhez, vagy másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A társaság elnöke

A társaság elnökét a közgyűlés választja meg.

A társaság elnöke: Prof. Dr. Szollár Lajos (1025 Budapest, Kapy út 47.)

3.17. Az elnök feladata és hatásköre:

• az elnökség és a közgyűlés összehívása,
• a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása,
• vezeti az elnökség üléseit, 
• utalványozási jogot gyakorol,
• képviseli a társaságot,
• a közgyűlés és az elnökség határozatainak érintettekkel való közlése és nyilvánosságra hozatala,
• az iratbetekintést biztosítani,
• gyakorolja a társaság munkavállalói feletti munkáltatói jogokat.

 

3.18. A társaság elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség határozatairól nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a határozat időpontja, hatálya, tartalma, a döntést támogatók és ellenzők számaránya - ha lehetséges- a személye is.

 

3.19. A társaság elnöke köteles az elnökség határozatait az érintettekkel a meghozatalt követően nyolc napon belül írásban postai úton vagy személyes átadással – az átvétel időpontjának rögzítésével – közölni és a társaság székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára való kifüggesztéssel vagy a társaság honlapján történő közzététellel nyilvánosságra hozni.  

 

3.20. A társaság elnöke köteles a tagokról naprakész nyilvántartást (tagjegyzék) vezetni, amelyben fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét, tagsági jogviszonya keletkezésének időpontját.

 

3.21. A társaság működésével kapcsolatban keletkezett irataiba bárki betekinthet. Az iratbetekintési igényt az elnöknél kell írásban bejelenteni. Az elnök köteles a bejelentést követő nyolc napon belül – a bejelentő értesítésével -  a társaság székhelyén az iratbetekintést  biztosítani.

 

3.22. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök vagy főtitkár helyettesíti.

 

4. Az ellenőrző bizottság

 

A társaság közgyűlése az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a közgyűlési határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzésére három tagú – egy elnökből és két tagból álló – ellenőrző bizottságot választ 5 évi időtartamra. (módosítva: 2015. június 10.)

 Az ellenőrző bizottság jogosult az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizni.

 

4.1. Az ellenőrzőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek

• cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
• Nem lehet az ellenőrzőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn,
• továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a társaság vezető tisztségviselője.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve a társaság döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

4.2. Az ellenőrzőbizottság tagjai az ellenőrző bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az ellenőrzőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. (módosítva: 2015. június 10.)

 

4.3. Az ellenőrzőbizottság tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.  Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ellenőrző bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a társaság vezető tisztségviselőjéhez intézi.

4.4. Az ellenőrző bizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

4.5. Az ellenőrző bizottság tagja a társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől a munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

Az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja jogosult az elnökség ülésén tanácskozási joggal megjelenni.

4.6.Az ellenőrző bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, üléseit az elnöke hívja össze, az ülést megelőzően legalább nyolc nappal kézbesített napirendet is tartalmazó írásbeli meghívóval. Az ülés határozatképe,s ha valamennyi tagja jelen van.

4.7. Az  ellenőrző bizottság határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők szótöbbségével hozza.

4.8. Az ellenőrző bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az társasággal szemben.

4.9. Az  ellenőrző bizottság tagja kérheti a bíróságtól a közgyűlés és a társaság szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a társaság ellen, amikor a felügyelő bizottság tagja a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti

 

Az ellenőrző bizottság tagjai:

 

Dr. Pusztai Péter (1111 Budapest, Lágymányosi u. 20.)

Dr. Vereckei András (1089 Budapest, Benyovszki Móric u. 49.)

Dr. Zsáry András (1025 Budapest, Nagybányai u. 81/A)

 

5. Fegyelmi bizottság

5.1. A társaság közgyűlése a társaság tagjai közül 5 évi időtartamra nyílt szavazással fegyelmi bizottságot választ.

 

5.2. A fegyelmi bizottság 3 főből áll, tagjai sorából elnököt választ.

 

5.3. A fegyelmi bizottság jár el a társaság tagjai által elkövetett fegyelmi vétségek vizsgálásában

 

A fegyelmi bizottság javaslatot tehet az elnökségnek a taggal szembeni intézkedés megtételére és javasolhatja az elnökség részére  a tag kizárását.

 

V. A társaság képviselete

 

1. A társaságot az elnökségi tagok önállóan képviselik.

2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát személyesen gyakorolja.

3. A társaság bankszámlája fölötti rendelkezési jogot az elnök és egy elnökségi tag együttesen gyakorolhatja.

 

VI. A társaság vagyona és gazdálkodása

 

1. A társaság bevételei:

a) tagdíj,

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

d) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

2. A társaság költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

3. A társaság bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A társaság tagjai a társaság tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

A társaság rendes tagjai kötelesek évente  meghatározott tagdíjat fizetni, akként, hogy annak összegét  minden év legkésőbb május 31. napjáig a társaság pénztárába vagy bankszámlájára befizetik.

4. A társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratában meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

5. A társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

6. A társaságot nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

7. A társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 29. §-ában foglaltak szerint köteles beszámolót és közhasznúsági mellékletet készíteni  és azt a 30. §-ban foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.

8. A társaság működésének, szolgáltatás igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel gondoskodik.

 

VII. A társaság megszűnése

 

1. A társaság jogutódlással való megszűnése

A társaságot más jogi személlyé nem alakulhat át, csak társasággal egyesülhet és csak társaságokra válhat szét.

1.1. Egyesülés

A társaság más társaságokkal összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó társaságok megszűnnek, és új társaság jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó társaság szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik társaság.

1.2 Szétválás

A társaság különválás vagy kiválás útján több társasággá szétválhat. Különválás esetén a társaság megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több társaságra, mint jogutódra száll át. Kiválás esetén A társaság fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő társaságra, mint jogutódra száll át.

2. A társaság jogutód nélküli megszűnése:

2.1. A társaság jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok kimondják megszűnését;

d) az arra jogosult szerv megszünteti,

e) A társaság megvalósította célját vagy a társaság céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

f) A társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

2.2. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, A társaság céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő  társaság vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

2.3.A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a társaság törlésével száll át az új jogosultra.

 

VIII. Záró rendelkezések

 

1. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a társasági jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet.), illetve a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni. 
    
2. Ezt az alapszabályt az a társaság 2015. június hó 10. napján megtartott ülése fogadta el.

 

Budapest, 2015. június 10.

Prof. Dr. Paragh György, elnökségi tag

 

Alulírott dr. Zajdó Zsolt ügyvéd az ellenjegyzéssel igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az alapszabály módosítására a  III.3., IV.3. IV.4.-4.2, pontjainak módosítása adott okot.