Keresés
Keresés

Metabolizmus díjátadó 2025

Metabolizmus díjátadó 2025

Sokéves hagyományunknak megfelelően idén januárban is megrendeztük a Metabolizmus díjátadó eseményünket. A díjat folyóiratunk főszerkesztője Dr. Paragh György professzor úr adta át a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában dolgozó Dr. Sztanek Ferenc docens úrnak. A díj a kiemelkedő szakmai háttér és tapasztalat mellett szimbolizálja a színvonalas munkát, az értékes és mindig időre elkészülő kéziratokat, a folyóiratért tett erőfeszítéseket. Bízunk benne, hogy még sok közös munkában lesz részünk, hiszen márciusi lapszámunktól kezdve szerkesztőbizottsági tagként is találkozhatnak vele az olvasók a Metabolizmus hasábjain. Szívből gratulálunk Dr. Sztanek Ferencnek a díjhoz!

Tovább

Progressziócsökkentés életmód-terápiával

Dr. Barna István, a SE docense a szakmai igazgatója a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának, így jól ismeri a magyar lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatokat, amelyekből interjúnkban is számosat ismertet. Jellemzi a lakosság egészségtudatosságát, elmondja, hogy véleménye szerint kiknél lehet leginkább eredményes a felvilágosítás és az életmódváltás; melyek ezek legfontosabb elemei, ...

Tovább

Antidiabetikumok a gyakorlatban

A MAT kongresszuson a diabétesz mint rizikófaktor is szóba került. Dr. Balogh Zoltánt, a Debreceni Egyetem docensét interjúnkban arról kérdeztük, hogy vajon milyen mértékben és milyen mechanizmussal növeli meg a cukorbetegség az érelmeszesedés kockázatát. Mire terjedjen ki a kardiovaszkuláris rizikóbecslés cukorbetegekben? Balogh tanár úr az újabb antidiabetikus készítmények közül főként az SGLT2-gátlók és GLP1-...

Tovább

Ha a hiperlipidémia és hipertónia együtt jár

Hogyan hat egymásra a hipertónia és az érelmeszesedés? - tettük fel első kérdésünket Járai Zoltán professzornak, aki interjúnkban a két kórkép közötti kapcsolat okán kitér azokra a szűrővizsgálatokra is, amelyeket e két rizikótényezővel rendelkező betegeknél el kell végeznünk. Megtudhatjuk tőle azt is, hogy érbetegeknél milyenek legyenek a vérnyomás-célértékek, hogy vajon milyen antihipertenzív kezelést ...

Tovább

Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a nyereség

Dr. Márk László professzor a MAT kongresszusokon mindig színvonalas, érdekes előadásokat mutat be a lipidcsökkentő terápiák újdonságairól. Az idei rendezvényen megtartott előadásában elsősorban a stroke-on és szívinfarktuson átesett betegek statinkezelésre fókuszált. Vele készült interjúnkban az ezzel kapcsolatos adatok mellett Márk professzor ismerteti a jelenlegi irányelvekben meghatározott LDL-koleszterin-...

Tovább

Koronáriabetegek szekunder prevenciója

Dr. Tóth Kálmánt, a PTE professzorát először arról kérdezzük, hogy mért rosszabb hazánkban a PCI-n átesett betegek egyéves mortalitása a nemzetközi adatokkal összehasonlítva. A szekunder prevencióban alkalmazott terápia részletes ismertetése mellett Tóth Kálmán professzor kifejti véleményét arról, hogy hogyan lehetne növelni a betegek tájékozottságát és motiváltságát, de arról is, hogy milyen szerepe van a ...

Tovább

A korai felismerés és kezelés jelentősége és lehetőségei PAD-betegségben

Dr. Farkas Katalin, a Szent Imre Kórház angiológus főorvosa, a Semmelweis Egyetem Angiológia Tanszéki Csoport tagja interjúnk elején először is tisztázza a perifériás érbetegség fogalmát. Megmagyarázza azt is, hogy miért olyan sok a tünetmentes beteg, de azt is elárulja, hogy hogyan tudjuk egyszerűen felismerni az állapotot. Felsorolásra kerülnek az új irányelv legfontosabb pontjai, így megtudhatjuk azt is, hogy milyen ...

Tovább

A fibrátok helye a lipidcsökkentésben

Videointerjúnkban dr. Bajnok László, a PTE professzora a lipidcsökkentő terápia történetét az ajánlások tükrében foglalja össze: hogyan jelenik meg az európi irányelvekben és a hazai konszenzusajánlásokban a „minél alacsonyabb, annál jobb” elve, melyek a konzervatívabb szemléletet tükröző állásfoglalások? Bajnok professzor röviden összefoglalja a változásokat, megmagyarázza az intenzív lipidcsökkentés ...

Tovább

Lipidcsökkentő kezelés akut koronáriaszindróma (ACS) után

Míg az ACS (acute coronary syndrome) intenzív kezelésének hazai eredményei megegyeznek az európai átlaggal, egy évvel az esemény után gyorsan romlanak a halálozási adatok. Ennek a hátterében a gondozás során végzett nem megfelelő lipidcsökkentő terápia is állhat. Saját adataik említésével Márk László főorvostól megtudhatjuk, hogy 1 évvel az ACS után hány beteg jár gondozásra, hány betegnél érték el a ...

Tovább

A kezdetektől a legújabb ajánlásokig – A lipidológia mint önálló szakterület

Videointerjúnkban dr. Paragh Györgyöt, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnökét, a DE professzorát először a szakterület történetéről kérdeztük, és megismerhettük, hogy mikor és mi indította el a lipidológia fejlődését. Megtudtuk továbbá, hogy milyen betegeket kellene lipidológiai szakrendelésre küldenünk, és milyen lehetőségeink vannak erre. A legújabb kardiovaszkuláris ajánlások közül Paragh professzor ...

Tovább

Kardiovaszkuláris rizikó 2021-ben

Az idei FAT-on Karádi István professzort a fenti címmel tartott előadása kapcsán arról kérdeztük, hogy vajon mely rizikófaktorokat tartjuk ma a legfontosabbaknak az érelmeszesedés szempontjából. Válaszából kiderül, hogy ez egyénileg változhat, és nagyon fontos az egyes tényezők additív hatása. Karádi professzor röviden bemutatja, hogy mely életkorokban milyen patológiai folyamatok vezethetnek plakk-képződéshez, és...

Tovább
<< < 1 2 3 4 > >>
32 találat 4 oldalon
Név: Jelszó:
Technikai forródrót

+36 30 327 4143

 

A MAT számlaszáma,
amire a 4000 FT / év
tagdíjbefizetéseket várjuk:

OTP Bank
Magyar Atherosclerosis Társaság
11708001-20318505

Válasszon lapszámot!