Keresés
Keresés

Progressziócsökkentés életmód-terápiával

Progressziócsökkentés életmód-terápiával

Dr. Barna István, a SE docense a szakmai igazgatója a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának, így jól ismeri a magyar lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatokat, amelyekből interjúnkban is számosat ismertet. Jellemzi a lakosság egészségtudatosságát, elmondja, hogy véleménye szerint kiknél lehet leginkább eredményes a felvilágosítás és az életmódváltás; melyek ezek legfontosabb elemei, és mennyire lehet hatékony, ha valakinél már kimutatható az érelmeszesedés.

Tovább

Antidiabetikumok a gyakorlatban

A MAT kongresszuson a diabétesz mint rizikófaktor is szóba került. Dr. Balogh Zoltánt, a Debreceni Egyetem docensét interjúnkban arról kérdeztük, hogy vajon milyen mértékben és milyen mechanizmussal növeli meg a cukorbetegség az érelmeszesedés kockázatát. Mire terjedjen ki a kardiovaszkuláris rizikóbecslés cukorbetegekben? Balogh tanár úr az újabb antidiabetikus készítmények közül főként az SGLT2-gátlók és GLP1-...

Tovább

Ha a hiperlipidémia és hipertónia együtt jár

Hogyan hat egymásra a hipertónia és az érelmeszesedés? - tettük fel első kérdésünket Járai Zoltán professzornak, aki interjúnkban a két kórkép közötti kapcsolat okán kitér azokra a szűrővizsgálatokra is, amelyeket e két rizikótényezővel rendelkező betegeknél el kell végeznünk. Megtudhatjuk tőle azt is, hogy érbetegeknél milyenek legyenek a vérnyomás-célértékek, hogy vajon milyen antihipertenzív kezelést ...

Tovább

Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a nyereség

Dr. Márk László professzor a MAT kongresszusokon mindig színvonalas, érdekes előadásokat mutat be a lipidcsökkentő terápiák újdonságairól. Az idei rendezvényen megtartott előadásában elsősorban a stroke-on és szívinfarktuson átesett betegek statinkezelésre fókuszált. Vele készült interjúnkban az ezzel kapcsolatos adatok mellett Márk professzor ismerteti a jelenlegi irányelvekben meghatározott LDL-koleszterin-...

Tovább

Koronáriabetegek szekunder prevenciója

Dr. Tóth Kálmánt, a PTE professzorát először arról kérdezzük, hogy mért rosszabb hazánkban a PCI-n átesett betegek egyéves mortalitása a nemzetközi adatokkal összehasonlítva. A szekunder prevencióban alkalmazott terápia részletes ismertetése mellett Tóth Kálmán professzor kifejti véleményét arról, hogy hogyan lehetne növelni a betegek tájékozottságát és motiváltságát, de arról is, hogy milyen szerepe van a ...

Tovább

A korai felismerés és kezelés jelentősége és lehetőségei PAD-betegségben

Dr. Farkas Katalin, a Szent Imre Kórház angiológus főorvosa, a Semmelweis Egyetem Angiológia Tanszéki Csoport tagja interjúnk elején először is tisztázza a perifériás érbetegség fogalmát. Megmagyarázza azt is, hogy miért olyan sok a tünetmentes beteg, de azt is elárulja, hogy hogyan tudjuk egyszerűen felismerni az állapotot. Felsorolásra kerülnek az új irányelv legfontosabb pontjai, így megtudhatjuk azt is, hogy milyen ...

Tovább

Lipidcsökkentő kezelés akut koronáriaszindróma (ACS) után

Míg az ACS (acute coronary syndrome) intenzív kezelésének hazai eredményei megegyeznek az európai átlaggal, egy évvel az esemény után gyorsan romlanak a halálozási adatok. Ennek a hátterében a gondozás során végzett nem megfelelő lipidcsökkentő terápia is állhat. Saját adataik említésével Márk László főorvostól megtudhatjuk, hogy 1 évvel az ACS után hány beteg jár gondozásra, hány betegnél érték el a ...

Tovább

A kezdetektől a legújabb ajánlásokig – A lipidológia mint önálló szakterület

Videointerjúnkban dr. Paragh Györgyöt, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnökét, a DE professzorát először a szakterület történetéről kérdeztük, és megismerhettük, hogy mikor és mi indította el a lipidológia fejlődését. Megtudtuk továbbá, hogy milyen betegeket kellene lipidológiai szakrendelésre küldenünk, és milyen lehetőségeink vannak erre. A legújabb kardiovaszkuláris ajánlások közül Paragh professzor ...

Tovább

Kardiovaszkuláris rizikó 2021-ben

Az idei FAT-on Karádi István professzort a fenti címmel tartott előadása kapcsán arról kérdeztük, hogy vajon mely rizikófaktorokat tartjuk ma a legfontosabbaknak az érelmeszesedés szempontjából. Válaszából kiderül, hogy ez egyénileg változhat, és nagyon fontos az egyes tényezők additív hatása. Karádi professzor röviden bemutatja, hogy mely életkorokban milyen patológiai folyamatok vezethetnek plakk-képződéshez, és...

Tovább

Ajánlás és mindennapi gyakorlat

Dr. Reiber István egyetemi docens, a Magyar Atherosclerosis Társaság titkára, a FAT főszervezője interjúnkban a FAT egyik céljaként az ajánlásoknak a mindennapi gyakorlatba való eredményesebb átültetését, elterjesztését fogalmazza meg. Mit jelent egyáltalán az intenzív lipidcsökkentés fogalma, melyek a nagy intenzitású statinok, és milyen egyéb gyógyszerek kombinálásával érhetjük el a legújabb célértékeket? ...

Tovább

Ne a cukrot, az ereket kezeljük!

Dr. Wittmann István, a Pécsi Egyetem professzora az utóbbi években a diabetológiában bekövetkezett forradalmi változásokat paradigmaváltásként jellemzi, amelyben főszerepet kapnak az ún. betegségmódosító gyógyszerek. Hogy vajon a glükózparaméterek javítása mellett hogyan tudnak kardiovaszkuláris és renális védelmet is biztosítani az e kategóriába tartozó GLP-1-receptor-agonisták és SGLT2-gátlók, melyek adásuk ...

Tovább
<< < 1 2 3 4 > >>
31 találat 4 oldalon
Név: Jelszó:
Technikai forródrót

+36 30 327 4143

 
A MAT számlaszáma,
amire a 2000 FT / év
tagdíjbefizetéseket várjuk:

OTP Bank
Magyar Atherosclerosis Társaság
11708001-20318505
Válasszon lapszámot!