Dr. Barna István, a SE docense a szakmai igazgatója a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának, így jól ismeri a magyar lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatokat, amelyekből interjúnkban is számosat ismertet. Jellemzi a lakosság egészségtudatosságát, elmondja, hogy véleménye szerint kiknél lehet leginkább eredményes a felvilágosítás és az életmódváltás; melyek ezek legfontosabb elemei, és mennyire lehet hatékony, ha valakinél már kimutatható az érelmeszesedés.
A MAT kongresszuson a diabétesz mint rizikófaktor is szóba került. Dr. Balogh Zoltánt, a Debreceni Egyetem docensét interjúnkban arról kérdeztük, hogy vajon milyen mértékben és milyen mechanizmussal növeli meg a cukorbetegség az érelmeszesedés kockázatát. Mire terjedjen ki a kardiovaszkuláris rizikóbecslés cukorbetegekben? Balogh tanár úr az újabb antidiabetikus készítmények közül főként az SGLT2-gátlók és GLP1-...
TovábbHogyan hat egymásra a hipertónia és az érelmeszesedés? - tettük fel első kérdésünket Járai Zoltán professzornak, aki interjúnkban a két kórkép közötti kapcsolat okán kitér azokra a szűrővizsgálatokra is, amelyeket e két rizikótényezővel rendelkező betegeknél el kell végeznünk. Megtudhatjuk tőle azt is, hogy érbetegeknél milyenek legyenek a vérnyomás-célértékek, hogy vajon milyen antihipertenzív kezelést ...
TovábbDr. Márk László professzor a MAT kongresszusokon mindig színvonalas, érdekes előadásokat mutat be a lipidcsökkentő terápiák újdonságairól. Az idei rendezvényen megtartott előadásában elsősorban a stroke-on és szívinfarktuson átesett betegek statinkezelésre fókuszált. Vele készült interjúnkban az ezzel kapcsolatos adatok mellett Márk professzor ismerteti a jelenlegi irányelvekben meghatározott LDL-koleszterin-...
TovábbDr. Tóth Kálmánt, a PTE professzorát először arról kérdezzük, hogy mért rosszabb hazánkban a PCI-n átesett betegek egyéves mortalitása a nemzetközi adatokkal összehasonlítva. A szekunder prevencióban alkalmazott terápia részletes ismertetése mellett Tóth Kálmán professzor kifejti véleményét arról, hogy hogyan lehetne növelni a betegek tájékozottságát és motiváltságát, de arról is, hogy milyen szerepe van a ...
TovábbDr. Farkas Katalin, a Szent Imre Kórház angiológus főorvosa, a Semmelweis Egyetem Angiológia Tanszéki Csoport tagja interjúnk elején először is tisztázza a perifériás érbetegség fogalmát. Megmagyarázza azt is, hogy miért olyan sok a tünetmentes beteg, de azt is elárulja, hogy hogyan tudjuk egyszerűen felismerni az állapotot. Felsorolásra kerülnek az új irányelv legfontosabb pontjai, így megtudhatjuk azt is, hogy milyen ...
TovábbDr. Wittmann István, a Pécsi Egyetem professzora az utóbbi években a diabetológiában bekövetkezett forradalmi változásokat paradigmaváltásként jellemzi, amelyben főszerepet kapnak az ún. betegségmódosító gyógyszerek. Hogy vajon a glükózparaméterek javítása mellett hogyan tudnak kardiovaszkuláris és renális védelmet is biztosítani az e kategóriába tartozó GLP-1-receptor-agonisták és SGLT2-gátlók, melyek adásuk ...
TovábbA nagy kongresszusok árnyékában immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő esemény indulásáról, céljairól, feladatairól dr. Reiber István egyetemi docenst, a FAT főszervezőjét kérdezzük. Megtudhatjuk, hogy az érbetegségek interdiszciplináris jellegéből adódóan mely szakterületek képviseltetik magukat, ez hogyan határozza meg az előadók és résztvevők körét. Interjúnkban rövid összefoglalást kapunk a ...
TovábbVideointerjúnkban dr. Bajnok László, a PTE professzora a lipidcsökkentő terápia történetét az ajánlások tükrében foglalja össze: hogyan jelenik meg az európi irányelvekben és a hazai konszenzusajánlásokban a „minél alacsonyabb, annál jobb” elve, melyek a konzervatívabb szemléletet tükröző állásfoglalások? Bajnok professzor röviden összefoglalja a változásokat, megmagyarázza az intenzív lipidcsökkentés ...
TovábbMíg az ACS (acute coronary syndrome) intenzív kezelésének hazai eredményei megegyeznek az európai átlaggal, egy évvel az esemény után gyorsan romlanak a halálozási adatok. Ennek a hátterében a gondozás során végzett nem megfelelő lipidcsökkentő terápia is állhat. Saját adataik említésével Márk László főorvostól megtudhatjuk, hogy 1 évvel az ACS után hány beteg jár gondozásra, hány betegnél érték el a ...
TovábbVideointerjúnkban dr. Paragh Györgyöt, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnökét, a DE professzorát először a szakterület történetéről kérdeztük, és megismerhettük, hogy mikor és mi indította el a lipidológia fejlődését. Megtudtuk továbbá, hogy milyen betegeket kellene lipidológiai szakrendelésre küldenünk, és milyen lehetőségeink vannak erre. A legújabb kardiovaszkuláris ajánlások közül Paragh professzor ...
Tovább
