A kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának és a háttérben álló aterogén folyamat előrehaladásának az egyik legfontosabb kockázati tényezője a dyslipidaemia, azon belül is az emelkedett LDL-C-szint. A hazai és nemzetközi szakmai ajánlások meghatározzák a megelőzéshez és a kialakult érbetegségek kezeléséhez szükséges elérendő LDL-C-célértékeket. Sajnos az LDL-C pontos direkt mérésének a lehetősége sokszor nem áll rendelkezésre, és a helyette alkalmazott LDL-C-számítások nem mindig kellően pontosak. A részben az egészségtelen életmód következtében kialakuló állapotokban (obesitas, metabolikus szindróma, 2-es típusú DM) az LDL-C értéke önmagában nem is jelzi megfelelően a fokozott kardiovaszkuláris veszélyt, és az így választott kezelési stratégia részleges elégtelenségéhez vezethetnek. Ma már igazolt tény, hogy minden apolipoprotein B-100 tartalmú lipidrészecske aterogén. Ma, 2021-ben nemzetközileg elfogadott, standardizált apolipoprotein B mérési módszer áll rendelkezésünkre. Az apolipoprotein B szint ismeretével és annak célértékre csökkentésével eredményesebb érvédelmet tudunk biztosítani.
Az inclisiran gátolja a májsejtekben a proprotein-konvertáz szubtilizin/kexin 9 (PCSK9) termelődését. Az LDL-koleszterin-szint tartós csökkenését tudja biztosítani egészen ritka adagolás mellett is. Hatásosságát és biztonságosságát – többek között – az ORION-vizsgálatsorozatban elemezték. A III. fázisú vizsgálatok összevont elemzésében az inclisiran 50% és 55% közötti mértékben csökkentette az LDL-C-...
TovábbA korábbi tanulmányok az igazolták, hogy az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin statinnal történő csökkentése után is megfigyelhető egy ún. reziduális kockázat. A szérum emelkedett lipoprotein(a)-szintje az egyik fontos további kockázati tényező a koszorúér-betegség kialakulása szempontjából. Valójában a lipoprotein(a)-t csaknem 60 éve írták le, és jól ismert független kockázati tényező számos szív- ...
TovábbAz elmúlt években a lipidcsökkentő kezelés terén a korábbi terápiás lehetőségekhez képest jelentős fejlődés figyelhető meg, ami azzal is magyarázható, hogy a különböző genetikai lipid abnormalitások során észlelt eltérések alapján az új technológiák felhasználásával kezdték el a gyógyszerfejlesztést. Az ateroszklerózis rizikócsökkentésének szempontjából a meghatározó első választandó szer ma is a ...
TovábbAz utóbbi két évtizedben a lipidcsökkentés a kardiovaszkuláris prevenció egyik alapvető eleme lett, ezen belül a statinok az elsőnek választandó szerek. Számos klinikai vizsgálat igazolta a statinok kedvező hatását a szív- és érrendszeri morbiditásra és mortalitásra, ennek ellenére, bár a hozzáállás fokozatosan javul, jelenleg még komoly ellenállás van az irányelvek által előírt lipidcsökkentéssel szemben ...
TovábbA kardiovaszkuláris betegségek egyik jelentős, de változtatható kockázati tényezője a dyslipidaemia. Részben a statinterápia széles körű alkalmazásával jelentősen csökkent hazánkban is a kardiovaszkuláris mortalitás. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásaiban megtalálható a kardiovaszkuláris kockázatbecslés és a lipid-célértékek és ennek elérésére javasolt terápia is a különböző ...
TovábbA koleszterinszint emelkedés és a szív-érrendszeri kockázat közti összefüggés jól ismert. Évtizedek alatt több gyógyszercsoport került bevezetésre a koleszterinszint csökkentésére, igazi áttörést a statinok alkalmazása jelentett. Számos vizsgálat igazolta a statinok lipidszint, kardiovaszkuláris kockázatcsökkentő, valamint érelmeszesedést lassító, plakk regressziót okozó hatását. Ezen tanulmányokból levont ...
TovábbA lipidcsökkentés jelentősége a kardiovaszkuláris prevencióban az utóbbi két évtizedben fokozatosan nőtt. A kezelés elsőnek választandó gyógyszerei a statinok, amelyeket ma már a megelőzés egyik legfontosabb gyógyszercsoportjának tekinthetünk. Alkalmazásukkal az ateroszklerózis folyamatát meg lehet állítani, sőt akár regressziót is el lehet érni, valamint szignifikánsan csökkenteni lehet a kardiovaszkuláris ...
TovábbMivel a kardiovaszkuláris betegségek a vezető halálokok között szerepelnek, megelőzésükben kiemelt jelentőségű a primer és szekunder prevenció. Ennek megfelelően, az ESC felmérése alapján 1995 és 2007 között jelentősen növekedett az antithrombotikus, a lipidcsökkentő, a bétareceptor-blokkoló és az ACE-gátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló kezelésben részesülők száma. A magyar miokardiális infarktus regiszter...
TovábbA zsíranyagcsere zavarai az ateroszklerózis és a kardiovaszkuláris betegségek alapelváltozása. A mai gyakorlat szerint leggyakrabban a koleszterin (össz±low-density lipoprotein) meghatározását végezzük. Az alacsony koleszterinszint nem mindig tükrözi a HDL-C és a triglicerid eltéréseket. Az emelkedett éhomi trigliceridszint egyelőre vitatott, mint a kardiovaszkuláris betegségek rizikója. Amikor éhomi állapotban a tipikus...
TovábbAz Európai Kardiológus Társaság és az Európai Atherosclerosis Társaság közös 2011-es dyslipidaemia irányelvének kockázatbecslése a figyelembe vehető biokémiai markerek vonatkozásában számottevően bővült. Igazi újdonságként a HDL-C – az obesitas mértéke mellett, opcionálisan – a kockázat felmérésének algoritmikus lépéseibe is beépült. A terápiás javaslat gyakorlatilag csak a dyslipidaemiára ...
Tovább
