A myeloperoxidáz (MPO) egy lizoszomális hemfehérje, amely a fehérvérsejtek aktivációjakor szabadul fel. Az enzim segítségével reaktív oxidatív szabad gyökök szabadulnak fel, ezáltal kiemelkedő fontosságú a szervezet védekezőképességében. Ezen kívül mára már bizonyítást nyert, hogy közvetlen hatása van az ateroszklerotikus plakk kialakulására, sőt annak instabilitására.
Az utóbbi években megjelent tanulmányok bizonyították, hogy az MPO hasznos lehet a miokardiális infarktus kockázatának felmérésében, az érintett ér revaszkularizációjának, illetve a koronáriabetegség majdnem minden kategóriájában bekövetkezhető halálesetek kockázatbecslésében. Az örökletes MPO deficiencia gyakori genetikai betegség, amely az enzim mennyiségi vagy funkcionális kiesésével jár. Egyes génpolimorfizmusok a kardiovaszkuláris betegségek gyakoribb előfordulásával hozhatók összefüggésbe. Az alábbiakban összegezzük az eddig elérhető tanulmányokban közölt összefüggéseket az MPO és genetikai variánsai, az érelmeszesedés kialakulása és a kardiovaszkuláris betegségek között.
A perifériás obliteratív verőérbetegség (peripheral arterial disease; PAD) prognózisának megítélésekor vizsgálandó egyrészt a végtagok funkcionális képességének, vitalitásának alakulása, másrészt a társuló egyéb aterotrombotikus betegségek okán a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása és a várható élettartam csökkenése. A végtag funkcionális állapota és a gangréna kialakulása jól követhető, ...
TovábbAz oxidatív folyamatok és a velük párhuzamosan jelenlévő antioxidáns mechanizmusok által létrehozott egyensúly az ateroszklerózis során megbomlik. Írásunkban összefoglaljuk az oxidatív stressz szerepét ateroszklerotikus kórképekben, emellett saját kutatási eredményeinket is ismertetjük, rámutatva ezzel a ...
TovábbA nagy statinvizsgálatok alapján az LDL-koleszterin csökkentés mellett érvényesülő egyéb irányú hatékonyság is feltételezhető, amelyet pleiotropiás hatásnak nevezünk. Ez a döntően antiinflammatorikus tulajdonság többek között az egyik akut fázis fehérje, a C-reaktív protein (CRP) szintjének mérséklésében is megnyilvánul. A CRP részben a gyulladás indikátora, ugyanakkor a folyamat további induktora is. Az ...
TovábbA perifériás artériás okklúziót okozó érbetegségek zömében a súlyos ateroszklerózis a felelős. Az artériás revaszkularizációt követően a betegek egy részében restenosis alakulhat ki. A restenosis pontos oka mind ez ideig nem ismeretes, de a klasszikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok mellett létrejöttében a thrombophiliák és gyulladásos komponensek egyaránt szerepet játszhatnak. A koleszterin-észter transzfer ...
TovábbAz augmentációs index (AIx) az érfali merevséget (arterial stiffness) jellemző, a többi kardiovaszkuláris rizikófaktortól független, önálló prognosztikus paraméter. Az augmentációs indexet legnagyobb mértékben a teljes perifériás rezisztencia befolyásolja, így a megnövekedett augmentáció a vaszkuláris diszfunkció jellemzője. Célkitűzés: Önkénteseken tanulmányoztuk a perifériás vérnyomás és az augmentációs ...
TovábbCélkitűzés: Everziós carotis endarterectomiát (CEA) követően a betegek 10-15%-ánál jelenik meg korai restenosis, amely neomyointimális hyperplasiával jellemezhető folyamat. Korábban kimutattuk, hogy a mannóz-kötő lectin gén (MBL2) normál (A) alléljának homozigóta hordozóiban a restenosis megjelenésének esélye fokozott. Jelen munkánkban ...
TovábbAz ateroszklerózis patogenezisében az utóbbi időben a klasszikus rizikófaktorok mellett felmerült a gyulladás kóroki szerepe. Az aktivált trombocitákból felszabaduló szolubilis CD40-ligandot (sCD40L) a gyulladás és az ateroszklerózis közötti kulcsmediátornak tartják. Az elmúlt néhány évben számos vizsgálat támasztotta alá, ...
TovábbA statinok a koleszterin csökkentő hatásuk mellett a kardiovaszkuláris események számát is mérséklik a különböző típusú érbetegeknél, ezért a statinok az LDL-koleszterin csökkentés elsődlegesen ajánlott gyógyszerei. A statinok egyéb szempontból is javítják a lipid státuszt, például emelik a HDL-koleszterint ugyanakkor csökkentik a ...
Tovább
