Az autoimmun kórképek kialakulásában a genetikai faktorok mellett a környezeti hatásoknak is alapvető szerepük van. A D-vitamin-hiány egyike lehet azoknak a tényezőknek, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásáért felelősek. A szerző irodalmi áttekintést ad arról, hogy az alacsony D-vitamin-szint milyen összefüggést mutat az autoimmun betegségek előfordulásával. A D-vitamin optimális szintje szükséges a normális immunfunkcióhoz, és jelentős szerepe van az immuntolerancia fenntartásában. A D-vitamin legfontosabb hatása, hogy befolyásolja a regulatorikus T-sejtek számát és funkcióját. A jelenlegi ismeretek szerint az optimális D-vitamin-szint csökkenti a Th1- és a Th17-sejtek működését, és javítja a regulatorikus T-sejt funkciót. A megfelelő D-vitamin ellátottság mellett az autoimmun betegségek kialakulásának esélye, valamint a már fennálló betegség súlyossága csökken.
Kulcsszavak: D-vitamin, immunreguláció, autoimmun betegségek
Az elhízást – különösen az abdominális zsírszövet megnövekedését – a proinflammatorikus és az antiinflammatorikus faktorok hatásának eredményeként kialakuló alacsony fokú szisztémás gyulladás jellemzi. A proinflammatorikus ctokinek pl. tumor nekrózis faktor-α (TNF-α), IL-12 stb. csökkentik a regulátor T-sejtek aktivitását, elősegítik az elhízás és az inzulinrezisztencia kialakulását. Az ...
TovábbSzervezetünk a külső és belső környezetében élő mikrobákkal szoros ökológiai egységben él. Védelmünket szolgálja a normál bőr, száj, légúti, bél és urogenitális flóra. A bélben élő baktériumok száma tízszerese az emberi szervezetben található összes sejtszámnak. Ez a jelentős baktériumtömeg folytonos kapcsolatban áll a mintegy 400 m2-nyi gasztrointesztinális nyálkahártya felszínnel, amely szervezetünk ...
TovábbA bélflóra egy komplex, dinamikusan változó baktériumközösség, amely részt vesz az anyagcserében, a bélfal barrier funkciójának fenntartásában, a kórokozók elleni védekezésben és a gazdaszervezet mukózális immunrendszerének megfelelő működésében. Változások a bélflórában különféle kórállapotokhoz, úgymint hasmenéshez, fertőzésekhez, sőt allergiához vezethetnek. A normális flóra visszaállítása ...
TovábbA hyperhomocysteinaemia (HHC) a kardiovaszkuláris megbetegedések rizikófaktora. Kialakulása gyakran vitaminhiány (B12-vitamin, B6-vitamin, folsav) következménye, de a vitaminpótlás nem mindig jár kielégítő eredménnyel. Állatkísérletekben a HHC kobalt-, nikkel-, vas- és rézsók adásával mérsékelhető. A nyomelemek humán homocisztein metabolizmusra gyakorolt hatását korábban még nem vizsgálták. Célunk ezért a ...
TovábbA táplálkozásgenomika (nutrigenomika) olyan kutatási irányzat, amely a táplálkozás és a genom közötti kölcsönhatással foglalkozik. Kombinálja a táplálkozástudomány és a funkcionális genomika módszereit. A tápanyagok heterogén hatásai és a genomon belüli szekvencia-variációk közötti korreláció ...
TovábbA lakosságnak a táplálék és az egészség kapcsolatára vonatkozó szélesedő ismereteinek eredménye az egészségi és táplálkozási (tápanyag-összetételi) állítások elterjedése: az embereknek vezetőre van szükségük, hogy eligazodjanak a hatalmas élelmiszerválasztékban. Így azok is erőteljes ...
Tovább
