A 70-es, 80-as években az infarktus „járvány” miatt a koleszterin teória alapján a zsírszegény étrendet szorgalmazták, főleg az USA-ban, mérsékelt sikerrel, miközben a szénhidrát-fogyasztás megnőtt, az elhízás gyakorisága pedig az 1971-es 14,1%-ról 2000-re 30%-ra emelkedett. A magas glikémiás indexű szénhidrátdús ételek gyors vércukorszint-emelkedést, inzulinakciókat és glükóz → zsírsav-átalakulást, elhízást okozhatnak. Az elmúlt évtizedben számos összehasonlító vizsgálat igazolta, hogy low-carb diétával fél év alatt átlag 3-4 kg-mal többet lehet fogyni, mint a low-fat étrenddel. A szélsőséges szénhidrátszegény Atkins-diéta 1 év alatt (–4,7 kg) felülmúlta a ZONE- (–1,7 kg), a LEARN- (–2,6 kg) és az ORNISH-diétát (–2,2 kg), egy másik két évig tartó vizsgálatban a low-fat diétát is. A Nemzetközi Obezitás Társaság (IASO) a fehérjebevitel növelését (15 → 25%) és az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok fogyasztását ajánlja elhízottak számára. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) eklektikus ajánlása low-calorie (1200-1500 kcal/nap), low-carb (<45%) – low-glikémiás indexű, high-protein (≥25%), low-fat (38 → 30%) diétát és napi 30 g rost bevitelét javasolja indításként diétás irányelveiben. Ezzel 10 kg/fél év fogyás elvárható. Fél év után a betegek romló compliance-e miatt nehéz tartani a low-carb diétát is, így szignifikáns előnye csökken. Ezen a magatartásterápiával, s a közeljövőben Magyarországon is megjelenő két étvágycsökkentő gyógyszerrel, a lorcaserinnel és egy phentermin-topiramat kombinációval lehet majd segíteni.
A jövőbeni ajánlásokat befolyásolhatja az amerikai AHA/ACC – Obesity Society 2013 novemberében kiadott új irányelve is, amelynek véglegesítése („Obesity 2”) 2014 júniusában várható az NHLBI által.