Dr. Barna István, a SE docense a szakmai igazgatója a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának, így jól ismeri a magyar lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatokat, amelyekből interjúnkban is számosat ismertet. Jellemzi a lakosság egészségtudatosságát, elmondja, hogy véleménye szerint kiknél lehet leginkább eredményes a felvilágosítás és az életmódváltás; melyek ezek legfontosabb elemei, és mennyire lehet hatékony, ha valakinél már kimutatható az érelmeszesedés.
A MAT kongresszuson a diabétesz mint rizikófaktor is szóba került. Dr. Balogh Zoltánt, a Debreceni Egyetem docensét interjúnkban arról kérdeztük, hogy vajon milyen mértékben és milyen mechanizmussal növeli meg a cukorbetegség az érelmeszesedés kockázatát. Mire terjedjen ki a kardiovaszkuláris rizikóbecslés cukorbetegekben? Balogh tanár úr az újabb antidiabetikus készítmények közül főként az SGLT2-gátlók és GLP1-...
TovábbHogyan hat egymásra a hipertónia és az érelmeszesedés? - tettük fel első kérdésünket Járai Zoltán professzornak, aki interjúnkban a két kórkép közötti kapcsolat okán kitér azokra a szűrővizsgálatokra is, amelyeket e két rizikótényezővel rendelkező betegeknél el kell végeznünk. Megtudhatjuk tőle azt is, hogy érbetegeknél milyenek legyenek a vérnyomás-célértékek, hogy vajon milyen antihipertenzív kezelést ...
TovábbDr. Márk László professzor a MAT kongresszusokon mindig színvonalas, érdekes előadásokat mutat be a lipidcsökkentő terápiák újdonságairól. Az idei rendezvényen megtartott előadásában elsősorban a stroke-on és szívinfarktuson átesett betegek statinkezelésre fókuszált. Vele készült interjúnkban az ezzel kapcsolatos adatok mellett Márk professzor ismerteti a jelenlegi irányelvekben meghatározott LDL-koleszterin-...
TovábbDr. Tóth Kálmánt, a PTE professzorát először arról kérdezzük, hogy mért rosszabb hazánkban a PCI-n átesett betegek egyéves mortalitása a nemzetközi adatokkal összehasonlítva. A szekunder prevencióban alkalmazott terápia részletes ismertetése mellett Tóth Kálmán professzor kifejti véleményét arról, hogy hogyan lehetne növelni a betegek tájékozottságát és motiváltságát, de arról is, hogy milyen szerepe van a ...
TovábbDr. Farkas Katalin, a Szent Imre Kórház angiológus főorvosa, a Semmelweis Egyetem Angiológia Tanszéki Csoport tagja interjúnk elején először is tisztázza a perifériás érbetegség fogalmát. Megmagyarázza azt is, hogy miért olyan sok a tünetmentes beteg, de azt is elárulja, hogy hogyan tudjuk egyszerűen felismerni az állapotot. Felsorolásra kerülnek az új irányelv legfontosabb pontjai, így megtudhatjuk azt is, hogy milyen ...
TovábbA nagy kongresszusok árnyékában immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő esemény indulásáról, céljairól, feladatairól dr. Reiber István egyetemi docenst, a FAT főszervezőjét kérdezzük. Megtudhatjuk, hogy az érbetegségek interdiszciplináris jellegéből adódóan mely szakterületek képviseltetik magukat, ez hogyan határozza meg az előadók és résztvevők körét. Interjúnkban rövid összefoglalást kapunk a ...
TovábbVideointerjúnkban dr. Bajnok László, a PTE professzora a lipidcsökkentő terápia történetét az ajánlások tükrében foglalja össze: hogyan jelenik meg az európi irányelvekben és a hazai konszenzusajánlásokban a „minél alacsonyabb, annál jobb” elve, melyek a konzervatívabb szemléletet tükröző állásfoglalások? Bajnok professzor röviden összefoglalja a változásokat, megmagyarázza az intenzív lipidcsökkentés ...
TovábbMíg az ACS (acute coronary syndrome) intenzív kezelésének hazai eredményei megegyeznek az európai átlaggal, egy évvel az esemény után gyorsan romlanak a halálozási adatok. Ennek a hátterében a gondozás során végzett nem megfelelő lipidcsökkentő terápia is állhat. Saját adataik említésével Márk László főorvostól megtudhatjuk, hogy 1 évvel az ACS után hány beteg jár gondozásra, hány betegnél érték el a ...
TovábbVideointerjúnkban dr. Paragh Györgyöt, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnökét, a DE professzorát először a szakterület történetéről kérdeztük, és megismerhettük, hogy mikor és mi indította el a lipidológia fejlődését. Megtudtuk továbbá, hogy milyen betegeket kellene lipidológiai szakrendelésre küldenünk, és milyen lehetőségeink vannak erre. A legújabb kardiovaszkuláris ajánlások közül Paragh professzor ...
TovábbAz idei FAT-on Karádi István professzort a fenti címmel tartott előadása kapcsán arról kérdeztük, hogy vajon mely rizikófaktorokat tartjuk ma a legfontosabbaknak az érelmeszesedés szempontjából. Válaszából kiderül, hogy ez egyénileg változhat, és nagyon fontos az egyes tényezők additív hatása. Karádi professzor röviden bemutatja, hogy mely életkorokban milyen patológiai folyamatok vezethetnek plakk-képződéshez, és...
Tovább
