Sajtóközlemény

Sajtóközlemény


Jól ismert tény, hogy a fejlett országokban a vezető halálok a koszorúérbetegség, melynek az emelkedett koleszterinszint az egyik legfontosabb rizikófaktora. Az orvostudomány napjainkban a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei alapján igyekszik olyan kezelési formákat alkalmazni, melyek hatékonyságát nagy esetszámú, randomizált, kettősvak klinikai vizsgálatok igazolták. Ennek megfelelően a koleszterinszint csökkentésének legfontosabb gyógyszercsoportjával, a statinokkal is számos sikeres vizsgálat történt és elmondható, hogy a statinkezelés hatására bekövetkező koleszterinszint-csökkenés és az éresemények következményesen csökkent (azaz javuló) incidenciája közötti kapcsolat sokszorosan igazolt, így a lipid célértékek elérésével jelentősen tudjuk javítani betegeink hosszú távú életkilátásait.

A statinterápia világszerte elismert hatékonysága és biztonságossága ellenére e gyógyszercsoport megítélése továbbra sem megfelelő, sokszor kerül méltatlan támadások kereszttüzébe. Mint minden gyógyszernek, a statinoknak is ismertek a nem kívánt mellékhatásai. Ezek indokolatlan felnagyítása, előtérbe helyezése az alapja a statin szkepticizmusnak, mely világszerte előfordul és sok egészségügyi kárt okoz. Részben ezért is született Collins és munkatársai cikke, mely az orvostudomány egyik legrangosabb, nemzetközileg nagy tekintélynek örvendő folyóiratában, a Lancetben jelent meg 2016 őszén (Collins R et al., Lancet 2016; 388:2532-2561). A 30 oldal hosszú, részletes tanulmány egyik fejezetében szóba kerülnek a statinok biztonságosságáról szóló félrevezető közlések káros népegészségügyi hatásai is; nevezetesen, hogy a negatív hírek hatására világszerte sok beteg hagyja el a kezelést. Így pl. Ausztráliában a statinokat tévesen negatívan feltüntető televíziós műsor (amit utóbb visszavonattak a TV társasággal) hatására 60 ezer beteg hagyott fel a gyógyszerek szedésével. A statinkezelés hatásának ismeretében megbecsülhető, hogy ha ezen betegek 5 évig nem szedik a szert, 1500 és 3000 között lesz azoknak a potenciálisan halálos szívinfarktus és agyi infarktus eseteknek a száma, amelyek bekövetkezte megelőzhető lett volna.

A statin szkepticizmus hazánkban sem ismeretlen. Bárkinek szíve joga elutasítani a mértékadó orvosi körök javaslatait, ugyanakkor súlyos etikai aggályokat vet fel az, ha ezeket orvos vagy egészségügyi dolgozó nyilvánosan terjeszti. Nem tudjuk pontosan felbecsülni, hogy a laikusok mellett orvosokat is megtévesztő valótlanságok előadásának milyen hatása volt a magyarországi kardiovaszkuláris morbiditásra és mortalitásra, de bizonyosra vehető, hogy a statinok emiatt történő elhagyása jelentős egészségügyi kárt okozhatott. A nemzetközi és hazai irányelvekkel nyilvánosan szembemenőknek érdemes megfontolniuk, hogy évente 15 ezer ST-elevációs és nem-ST-elevációs szívinfarktus fordul elő Magyarországon. Az infarktust elszenvedett betegek életkilátásait jelentős mértékben befolyásolja az, hogy az akut eseményt követően milyen hatékony a koleszterinszint-csökkentés. A maximálisan tolerálható statin, vagy statin+ezetimib terápia ma reális lehetőséget ad arra, hogy a betegek jelentős része elérje a terápiás célértéket és így megelőzhetőek legyenek a későbbi kardiovaszkuláris szövődmények és javuljon betegeink túlélése és életminősége. Jelenleg ezen betegek 80%-a nem éri el a terápiás célértéket, ezáltal  jelentősen csökkennek az túlélési esélyei. A statinellenes támadások – amellett, hogy sértik a kezelési irányelveket betartó korrekt és lelkiismeretes orvosokat – a betegek életkilátásait kockáztatják.

A Magyar Atherosclerosis Társaság és a Magyar Kardiológusok Társasága vezetősége szeretné megnyugtatni a betegeket, hogy a statinkezelés a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és kezelésének elsővonalbeli terápiája, amit a kezelőorvos javaslata alapján a veszélyeztetettségi állapotnak megfelelő célértékek elérésére törekedve, hosszú távon kell folytatni. A rendszeres ellenőrzések, valamint a kezelési irányelvek betartása mellett az esetleges mellékhatások is elkerülhetőek, valamint számottevően javul betegeink életminősége és csökken a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának rizikója.


Debrecen, 2017. június 23.